Ártatlanság és előítélet

írta:
Dickinson Kapitány
2008|10|09

Mundruczó Kornél (33) Delta c. filmjével a legrangosabb európai filmfesztiválon a filmkritikusok diját hozhatta haza. Legutóbb, 2002-ben díjaztak Cannes-ban hazánkbelit, a Grúziában tanult Mészáros Péter a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát kapta. A Deltához hasonló rangú elismerést régóta nem kapott magyar filmes. Rászorult ezen inputra az országimázs.

E

z a film megpróbál az emberi vágyak szabadságáról és ennek a szabadságnak a jogosultságáról beszélni a mindenkori tradíciók, konvenciók, törvények ellenében. - vallja a rendező.

Mihail külföldi útról tér haza, de már idegenként. Tékozló fiú ő, aki nem részesül bibliai fogadtatásban. Anyja maga a közöny, mostohaapja pedig megvetés és gyűlölet. Így igazgatják a helyi kocsmát, és azon keresztül a Móriczian nyers halászok világát. Egyedül húgának (Tóth Orsi) szemében csillan (a később antik testvérszerelemmé fejlődő) részvét és ezzel meg is születik a nemzedékek közötti frontvonal.

A száműzöttek egyetlen menedéke a vadon. A Duna-delta festői tájain nem köti őket gúzsba a jó és a rossz tudása, a társadalmi lét önkényes konvenciói, a vér és a hely törvényei. Élni és élni hagyni: a földi paradicsomban minden önmagáért van és így ők is önmaguk lehetnek. Ennek a szuverenitásnak a jegyében kezdik berendezni saját életüket. Faházat építenek a tavon. A mozi emblematikus képei közé tartozik a folyó közepén épülő ház. Még csak félkész, de a falu putrijai máris eltörpülnek e grandiózus építmény mellet. A szabadság gyümölcse a civilizáció egy magasabb foka.

Nem érzi viszont magáénak ezen életforma vívmányait a lakosság. Ahogy a jobb indulatú rokon mondja: „Sokan nem fogják ezt jó szemmel nézni". De a másságot elviselni képtelen apa (Gáspár Sándor) tovább megy. Elkeseredett kergetőzés után erőszakot tesz mostohalányán. Ha fiatalok számára a biológiai szükségszerűség nem egyéb mint mesterséges konvenció, ő is áthághatja a vér és a szokás kötelékeit. Csakhogy ebben az esetben van egy bibi: a lány részéről hiányzik a beleegyezés. Gáspár Sándor és a halászok nem ismerik a szabadságnak és az akaratnak e judeo-keresztényi kombinációját. Ezért épülhet fel az egész sztori e morális konfliktus köré.

Az operatőri munka alázatos, letisztult kepi világot teremt. Mihail szerepében Lajkó Félix hegedűművész a film első verziójának forgatása közben elhunyt Bertók Lajost helyettesíti. Tűnődő, de vad karaktere kitűnően ellenpontozza Tóth Orsi érzékeny játékát. Maga történet is szépen felépített, mégis, mintha valami mögöttes ideológia átütne a dráma szövetén. A városban tanyázó nyomoroncok, akik a főszereplőtől eltérően valószínűleg sosem jártak távoli tájakon, agresszív csőcselékként jelennek meg, szemben a múltat, történelmet és származást nem ismerő, eszményien ártatlan testvérpárral. Kinn a vadonban Lajkó Félix melankólikus, de energiával teli zenéje szól. Ha a helyiek mulatnak, kocsmai szintipop. Ezek az emberek teljesen tönkrementek, de lehet hogy valakik tönkre tették őket. Mégis úgy tünik: a rendező képtelen részvétet mutatni az anyagi és kulturális nyomorral szemben. És ebben szöges ellentéte másik világhíres rendezőnknek, Tarr Bélának.
Egyetlen jelenet azért mégis van, ami ennek a világnak is megadja a viszonylagos méltóságát: a csónakok alkotta gyászmenetben egy rövid időre felmagasztosul a hagyomány szelleme. De film egyértelművé teszi: a gyász hagyományából nem épül ház a folyón és új civilizáció.

„A Duna-deltában nincsenek utak, csak vizek. Az emberek arcán látod, hogy végigevezték az életüket, hogy itt mindig fúj a szél. És itt tisztul meg Európa minden mocska." -- mondja a rendező egy interjúban. A film mégsem egy európai szembenézése saját múltjával. Inkább egy „poszt-európai“ generációnak az apáinak és anyáinak cimzett vádirata. De arról nincs szó, hogy az idősebb nemzedék kiket vádolhatna.

A Delta témája a táj, és az ott élő megszomorított emberek élete és szokásai. A paradicsomi ártatlanság és annak a „kollektív tudásnak" a konfliktusa, amely ezen megnyomorított emberek egyetlen tulajdona, s amit városiasan előítéletnek neveznek. Ez az örök konfliktus, napjaink vitáiban is aktuális. Az esztétikai győzelem ellenére mégsem érezzük, hogy a Delta új szempontot villantott volna fel. Erős érzelmekkel gazdagított egy régi harcot, amikor éppen a hűvös vitákban szenvedünk hiányt. A filmet viszont mindenképpen érdemes megtekinteni, ugyanis szép és elgondolkodtató.

Kommentek:

ap 2008|10|09 14:58:03

Kiváló!

Godotné vászna 2008|10|10 20:32:27

Azt azért magyarázza már meg nekem valaki, hogy ha ennyire fantasztikus a Delta, akkor eddig miért 3825 fizető nézte meg? És ne gyertek azzal, hogy ez művészfilm. Művészfilm is lehet közönségfilm. A magyar film a béka segge alatt van. És a vakok között félszemű a király. Mundruczó egy nagy egoval, kevesebb tehetséggel megáldott filmes.

Elpet 2008|10|10 23:18:22

A konvenciókba belekövesedett társadalom kiveti magából a lázadót, azt, aki többet és szebbet akar, aki más és jobb és több akar lenni... Ó, Te Szent Szalmazsák, hányszor lehet még ezt a csontot lerágni?

capdick 2008|10|11 16:21:56

Godotné, az alacsony nézőszámnak sok oka lehet, pl. hogy éppen más mozifilmek nagyobb reklámmal versengenek a nézők kegyeiért... Az is lehet, hogy egy ilyen a film nem az első héten hozza vissza az árát, hanem sokkal hosszabb távon. Tehát lehet a film jó vagy rossz, nem csak ettől függ, hogy mennyien nézik meg... Ami az adóforintokat illeti, az ilyen filmek aktuálisan fontosak lehetnek a nemzeti elitek egymás közötti kommunikációjában. Ezért érdemes belefektetni... Elpet, szerintem még nemzedékek múlva is ezt a csontot fogják rágni, hiszen kétezer éve, legalábbi görög drámák óta ezt teszik. És szerintem ez nem is feltétlenül baj... a fenti cikkben csak célozni akartam arra az érdekességre, hogy ennek a klasszikus motívumnak a mai feldogozása, mennyire (bántóan) viseli magán ennek a liberális kornak a jegyeit.

capdick 2008|10|11 16:21:59

Godotné, az alacsony nézőszámnak sok oka lehet, pl. hogy éppen más mozifilmek nagyobb reklámmal versengenek a nézők kegyeiért... Az is lehet, hogy egy ilyen a film nem az első héten hozza vissza az árát, hanem sokkal hosszabb távon. Tehát lehet a film jó vagy rossz, nem csak ettől függ, hogy mennyien nézik meg... Ami az adóforintokat illeti, az ilyen filmek aktuálisan fontosak lehetnek a nemzeti elitek egymás közötti kommunikációjában. Ezért érdemes belefektetni... Elpet, szerintem még nemzedékek múlva is ezt a csontot fogják rágni, hiszen kétezer éve, legalábbi görög drámák óta ezt teszik. És szerintem ez nem is feltétlenül baj... a fenti cikkben csak célozni akartam arra az érdekességre, hogy ennek a klasszikus motívumnak a mai feldogozása, mennyire (bántóan) viseli magán ennek a liberális kornak a jegyeit.

Godotné vászna 2008|10|11 16:36:06

A filmes szakma egy sajátos zárt világ. Állandóan sírnak, hogy nincs pénz. Közben csak a Magyar Mozgókép Közalapítvány több, mint 5 milliárd forint állami pénzt oszt szét magyar filmek készítésére évente. Csak összehasonlításként az országos múzeumi hálózat kb. 1 milliárd Ft állami pénzt kap évente. Az arányok nem stimmelnek.

capdick 2008|10|11 17:28:56

Mindenki sír hogy nincs pénz, úgyhogy ez nem a filmesek szexepilje. De az arányok valóban korrigálandók, különösen a vidéki múzeumok javára. És nem csak a támogatás aszimmetriáit, hanem a pénzosztás módjait is érheti bőven kritika, hiszen az MMK elnöke nemegyszer olyan filmeket támogat nagy összegekkel, amelyek elkészítésében maga is közreműködik. De ami a múzeumokat illeti, sajnos ott is vannak "sajátosan zárt világok", elég csak a Ludwig Múzeumra gondolni. Viszont a hosszabb szavatosságú filmek nézettségén a fentiek korrekciója nem segít. Ehhez komplex, hosszútávú marketing stratégia szükséges, amihez a filmszakmának is le kell adnia sznobizmusából, de újabb forintok nélkül nem megy.

Alfőmérnök 2008|10|11 19:12:16

"Ez a film megpróbál az emberi vágyak szabadságáról és ennek a szabadságnak a jogosultságáról beszélni a mindenkori tradíciók, konvenciók, törvények ellenében." Ez az idézet arra enged következtetni, hogy Mundruczó a "szabadság", a "tradició", a "konvenció", és a "törvény" fogalmainak egy rendkívül szélsőséges értelmezéséből indul ki. Szíve joga - ezeknek az értelemzéseknek is megvan a létjogosultsága. Az viszont már kicsit bosszant, hogy - ahogy capdick írja - "a nemzeti elitek egymás közti kommunikációjában" a kérdések ilyesféle tárgyalásmódját jutalmazzák. Persze lehet erre azt mondani, hogy Mundruczó most a legtehetségesebb magyar filmes, ezért zsebeli be a nagyobbnál nagyobb fesztiválok díjait...de én úgy gondolom ez naivitás. Aki volt fesztiválokon, mindenki tudja, hogy nem mindig a legjobb filmek kapják a díjakat. (Alaptörvényként lehet talán azt kezelni, hogy minél nagyobb egy fesztivál, annál inkább a tematika, és a "trend" számít.) Aztán meg eleve, mire adnak pénzt és kinek? A pénzosztó kuratoriumoknak például az egyik (egyébként logikus) szempontja a pályázók előző filmjeinek fogadtatása. Tehát ilyeténképp a nemzetközi "elit" (mondjuk kritikusok, értelmiségiek) is befolyásolják a hazai pénzosztást. Hogy ki milyen tehetséggel és mikor "fut be" vagy sem, az nagymértékben a szerencse és persze "szimat", meg dörgölődzés kérédse. Sok tehetséges rendező évtizedekig nem csinál filmet...ez tény. A filmet sajnos nem nézhetem meg, mert a MDC aláíróinak a munkásságát határozatlan időre bojkottáltam.

Alfőmérnök 2008|10|11 19:15:33

(Meg az is bosszant, hogy itt lennt hiába tördelem a szöveget, miután elküldöm, eltünik a tördelés.)

Elpet 2008|10|12 12:11:35

capdick, ezt én értem, de hát a művészetnek azért adódtak egyéb témái is, a ballib szuperszenzitívek meg mintha ezt az egy témát ismernék csak. A ballib standard szomorú mű a konvencióknak hátat fordító ember tragédiáját mutatja be lehetőleg a brutális erőszak és a szexuális eltévelyedések olyan ábrázolásával, ami a nézőnek hetekig tartó és később életében végig visszatérő rossz érzéseket okoz. A ballib standard vidám film pedig a konvenciókban élő emberek nevetségességéről és az azoknak hátat fordító emberek vidám jópofaságáról szól. Nem mondom, én sem nagyon tudnám életemet háborítatlanul élni egy hegyvidéki elszigetelt, archaikus közösségben, de hát ezért élek városon. A világ több, mint ezek a sablongondolatok. Úgy látszik, baloldalon soha nem unják meg az ilyesmit. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy gondolkodó ember nagyon sokszínű és érdekes gondolatokat tud a filmjeiben felvonultatni. Például Truffaut, akinek a hatás érdekében még brutálisnak sem kellett lennie, fekete-fehér filmjeiben is ezerszínű világot tudott teremteni.

2008|10|12 15:18:15

Alfő, az egész nyugati művész világ csörög-zörög 68' lerágott csontjaitól, de ez sem kizárólagos. A cikkben is említett Tarr Béla filmjeiből pl. egyáltalán nem ezt a vonalat hozza, pedig évente a világ teljesen eltérő pontjain vetítik filmjeit (szűk közönségnek). Vagy gondolhatunk a teljesen mást stílusu Hukkle c. filmre, ami igen sajátos látószöget biztosított a vidéki életre, semmi ballib üzenetet nem közvetített. De itt van Nemes Gyula a kopaszi gát átváltozásairól, tehát (ugyan közvetetten) a Leisztinger panamákról szóló doksi filmje a Letűnt világ, ami szintén most nyert díjat. (http://www.magyar.film.hu/object.d48e9c33-cac3-4e3d-b384-451c332 4006b.ivy) Tehát azért nem annyira nyomorúságos a helyzet. Ugyan szintén nem "közönség-filmek", viszont nyitott társadalmi indoktrinációval sem vádolhatóak. Ezek mellett persze fontos lenne, hogy legyen nekünk is egy Katyinunk, meg egy a végvári vitézek hányattatásait feldolgozó kardos-baszos mozink.

turnbull 2008|10|22 22:55:58

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a művészfilmek többsége valami ordas nagy ráfaragásról, vagy rendesen megkeseredett életről szól. Erre most nem sokan kíváncsiak. Továbbá számos más csatorna létezik már arra, hogy mások képi világát megismerhessünk, ráadásul akkor, amikor van rá időnk. A mozinak "már lefőtt a kávé", ahogy ezt Miskolcon mondják. Már nem az a szerepe, mint akárcsak 10 éve. Lehet, hogy DVD-n több emberhez jutna el, és olcsóbban.

TCrown 2008|11|07 12:38:30

A film költségvetése 1,4 milló euro volt. 3.825 nézővel ez az jelenti, hogy egy nézőre közel 100.000 forintot költöttek. Ebből a néző visszafizetett ugye kb 1.000-1.500-2000 forintot. Ez 98.000 forint másfél-két óráért. Kurva drága dolog ez a magyar film.

Golyó 2008|11|12 15:21:40

\"Elitek transznacionális kommunikációja\" Piha! Mit kommunikál egy olyan film Európának, ahol az európából hazatérő vendégmunkást kicsinálják a Duna-delta magyarul beszélő lakosai (!).???

re_re_re 2008|11|21 09:34:18

A Delta egy nagyon - nagyon félresikerült film. Szegény Lajkó Félix az üdvözült, mindentudó mosolyával szükségszerűen kelt dühöt a környezetében. Ilyen képpel mászkálva akár a Terézvárosi Bridzsklub vagy a milliomosok klubja is kivetné magából. A rendezőnek semmi tapasztalata nincs a kétkezi munkával, pláne a kétkezi munkásokkal kapcsolatban, ezért hamis, "lila" romantikát fon köréjük, kliségben gondolkodik és érez felőlük. Az operatőr jó, a női főszereplő pedig alkatilag telitalálat. A párbeszédek gyengék, a meseszövés erőltetett, a mondandó szintúgy, a tempó vérlázítóan lassú, közhelyszerűen, magyarfilmesen lomha.

Docens 2008|12|13 10:46:15

Futott még kategória.

treffhetes 2009|01|16 00:36:19

mindenki nézze meg és alkosson saját véleményt.. én megtettem. az emberek többsége nem teszi meg, csak elfogadja amit a sajtó ír (kritikusod díját nyerte el, tehát "jó film").

Bdavid 2009|02|16 10:25:41

Sziasztok! A filmről csak annyit, hogy a film maga gyönyörű, de nem sikerült végignéznem. Szerintem szörnyű volt. Fiktív, elvont marhaság az egész. Miért van, hogy lehet a középeuróoai élettörténetet más módon is ábrázolni. (Macsakjajj, roncsfilm, tűz van babám, sörgyárí Capriccio, stb.) Nekem ez olyan volt, mint 1 szép szines jancsó film. (Pl: szegénylegények.) Akkor az új volt. Ez csak 1 foschpunepa utánzat.